Gödörben rajzok Dóritól és Zitától

Amíg nem jön friss hír a Mosásról, és nem írok valami épkézláb novellát, megörvendeztetlek titeket három képpel, amiket Dóri és Zita rajzolt nekem. Nagyon jól esik ilyen képeket kapni, annak a jele, hogy az írásom elindított valamit az olvasó(k)ban, és pont az volt a célom.:) Remélem, nektek is nagyon tetszenek, akárcsak nekem!

Íme, az első kép, mivel Zita egyet rajzolt, először az övét rakom be:

A fektetett nyolcas amúgy Abbey és Ray végtelen szerelmére utal, amelyet különböző okokból (halálos fenyegetések, nem éppen biztonságos környezet meg egyebek) nem tudok garantálni, de azért szép remények, Zita! :D

Az alábbi két képet pedig Dóri készítette:

Ezen, mint látjátok, a főbb szereplők vannak (mínusz egy-kettő), nekem speciel Abbey a kedvencem, iszonyatosan jól el lett találva, milyennek képzeltem el írás közben. Vagány, ledér, felelőtlen.:D (Jeremy azonban kicsit idősebbnek néz ki, mint 13, azonban kissé koravén is, így ez nem meglepő.^^)

Ez pedig itten a két főszereplő. Az, hogy ez a csók, vagy akár másik, elcsattant-e közöttük, sem megcáfolni, sem megerősíteni nem tudom. De nagyon tetszik a kép hangulata, annyira illik a történethez! És persze Ray haja, amelyet nem volt könnyű megrajzolni. ;)

Mindkettőtöknek nagyon szépen köszönöm! :) 

Kép a lányról, aki haza akar menni

Dóritól kaptam még egy fantasztikus képet a Gödörben című történetről, amely Abbey két világát mutatja be. Szerintem nagyon hatásos és kifejező, érzem az elveszettséget. A betűtípust meg imádom! Remélem, nektek is tetszik!

Amúgy nem hagytam ám abba az írást sem, sőt, hosszas halogatás után stílusosan az utolsó napon jelentkeztem egy honlapon, a Merengőn meghirdetett versenyre is. Nem mondom, hogy életem fő műve lett a végeredmény, de remélem, elnyeri majd az olvasók tetszését. Sajnos, a szabályoknak megfelelően egyelőre nem pakolhatom fel a novellát a blogra. De majd ha vége a versenynek! (Ami nem tudom, mikor lesz...)

Fejezetkép

A mai fejezetet holnap rakom ki (tudom, tudom... De ha egyszer zajlik az élet! *virtuális nyakbehúzás a szerző részéről* Különben is, a jó munkához idő kell.), ellenben Dóri megint alkotott.:) Ezúttal az első fejezethez készített a nyaraláshoz stílusosan képeslapos formában. 

(Emlékeztek még az első fejezetre? Mintha ezer éve lett volna... Indiánok, tánc, nyavalygás, és egy csinos, ámde halálos ruha. Mennyit haladt azóta a történet!)

Háttérkép

Ismét egy csodás képet kaptam Dóritól, talán még jobban tetszik, mint az előző. Annyi minden van rajta, sok apróság, ami része az egésznek. Nézzétek meg Ray szemét vagy Abbey haját! Az átmenetet Abbey világától a Gödör legsötétebb részéig (ami Bennet farkasfeje, ha engem kérdeztek...)! És említettem már  Ray szemét?

Amíg fel nem töltöm a mai fejezetet, gyönyörködjetek ebben a képben.:) (A mondat első része olyan kilenc órára tehető.) Köszönöm szépen, Dóri!:)

Csúszás, de...

A mai Gödörben fejezet sajnos csúszik. Ez a rossz hír (illik azzal kezdeni), azonban van egy jó is! A történet egyik rajongója, Dóri, küldött nekem egy rajzot a főszereplőkről, melyet ő készített. (És ő Rayt szőkének képzeli sötétbarna helyett - ez az olvasó tudatának dominanciája, én is szoktam néha ilyet. :D Emellett felhívnám a figyelmeteket a férfiúi potenciálra, amely Ray meztelen felsőtestéből árad... *elolvad, még ha ő is írja*)

Nem fantasztikus? :)