– Rettenetesen fáj…
– Valahogyan nem tudok együtt érezni veled.
– Most miért mondod ezt? Pedig iszonyatos kínokat élek át…
– Megérdemled.
– Igazán lehetnél kicsit együtt érzőbb, nem gondolod?!
– Nem, nem gondolom. Megérdemelted.
– Szerintem ilyen szenvedést senki sem érdemel!
– Jaj, ne nyavalyogj már!
– De…
– Tökön rúgott, Hanna, tökön! Tudod, mit jelent ez egy pasinak?!
– Tekintve, hogy bizonyos, ebből a szempontból alapvető testrésznek a hiányát szenvedem… Nem.
– Ezt senki sem érdemli. Senki.
– Leszámítva azokat, akik vadidegen csajokat fogdosnak.
– Nem is volt vadidegen…
– Igen? Akkor mi volt a neve?
– …olyan ismerősen riszálta a fenekét.
– Véletlenül sem tudod, mi a neve. Nem ismered, és meg vagy lepve…
– Ugyan már! Ismerem őket. Az ilyen lányok mind ugyanolyanok. Az a ringó járás…
– Csak a nevét nem tudod.
– Ismerem, hidd el.
– Nem értelek. Bármelyik lányt megkaphatnád, és te vadidegeneket zaklatsz.
– …Kitti! Biztosan Kitti volt!
– Mi?!
– Az ilyen ringó csípővel rendelkező agresszív állatokat mindig Kittinek hívják.
– Esküszöm… Csak a karodat kéne kinyújtanod, és a tiéd lenne bármelyik csaj. Erre te „Kittik” hátsóját tap…
– Kinyújtani a karomat? Csak nem…
– Ne-nem úgy értettem… Egy ilyen megbízhatatlan, modortalan fráterrel, mit te, akkor sem kezdenék, ha az életem múlna rajta. Ha vadlovak taposnák ki a belemet. Ha egy hatalmas kínai váza esne a fejemre, kitaszítva belőle minden józan észt…
– Értem, értem, bocs, hogy feltételeztem!
– Várj, még kell egy harmadik!
– Harmadik. Hát persze, mindig három.
– Ha drogoktól beszívva rózsaszín szambázó kisegerek könyörögnének nekem, hogy legyek a tiéd, akkor sem érnék hozzád egy ujjal sem. Ha-há, most pedig hozok egy üveg kólát a frigóból!
– Hozhatnál nekem jeget! Ha rászorítom, talán elmúlik…
– Áá, az azt feltételezné, hogy együtt érzek veled. Márpedig mi sem áll távolabb tőlem.
– Köszi!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése