Megjelent

Nos, ez a bejegyzés nem novella, de amiről szól, az Indiántáncot már olvashattátok itt, a blogomon. Csak közben megjelent az ÚjNautilus honlapján is, és gondoltam, elbüszkélkedek vele. Hiúság vagy sem, de jól esik.:)

Gödörben - 2. fejezet - Fegyverhasználat kezdőknek

Mr. Bennet rám mosolyog. Leginkább egy farkasra emlékeztet, és nem mondhatnám, hogy ez a gondolat megnyugtat. Bár azt hiszem, nagyobb gondjaim is vannak most Bennet vigyoránál. Mondjuk a kés, amit felemel, vagy az, hogy a nyakamat célzatosan az asztal közepén lévő tál felé kezdi nyomni. Felfedezem, hogy sötétvörös a belseje, és nem igazán lep meg.

Gödörben - 1. fejezet - Indiántánc

Most komolyan, Nicaragua?!

Hirtelen ötlettől vezérelve bemegyek az előttem álló erdőbe. Leginkább pálmafák vannak az országban, legalábbis a hotel területén, de ezen a részen valamiért nem. Mintha magyarázott volna valamit az idegenvezetőnk, mikor megmutatta a szállást, csak akkor Joshon járt az agyam. Gondolatban megvonom a vállam, igazából egy cseppet sem érdekel, miért sűrű és homályos ez az erdő, milyen fák alkotják, és egyáltalán hogy kerül ide. Csak egy kis nyugira vágyok, ősök nélkül, Josh csókjainak emlékével.

Az Úszódressz és a Lány

...Az Úszódressz nagyon szomorú volt. Mikor fiatalon kikerült a gyárból, nem gondolta, hogy ilyen sanyarú sorsa lesz, ahogy azt sem, hogy egyszer eljut arra a pontra, ahol legszívesebben képen köpné magát, amikor csak a tükörbe néz. (Sajnos ezt bizonyos biológiai nem-adottságok lehetetlenné tették.)